A Szabadka Városi Könyvtár szervezeti felépítése
A Szabadkai Városi Könyvtár a város egyik legrégebbi kulturális intézménye. Ez egy közgyűjteményi típusú könyvtár és Szabadka, Topolya és Kishegyes község törzskönyvtára. A könyvtár a Kölcsönző, Gyermek-, Tudományos és Helyismereti Osztályon, illetve a Szerbiai Amerikai Nagykövetség támogatásával működő Amerikai Kuckóban nyújt szolgáltatást használóinak. Ezen kívül hét aktív fiókkönyvtára működik Szabadka külvárosában és környékén: Sándor külvárosban, Bajmokon, Csantavéren, Palicson, Újzsedniken, Nagyfényen és Tavankúton.
Történelem – fájdalmas út a konszolidáció felé
A Szabadkai Városi Könyvtárat 1892-ben alapították Iványi István (1845 – 1917) kezdeményezésére, aki a Városi Könyvtár alapítója és első könyvtárosa, valamint a ” Szabadka szabad királyi város története ” című nagymonográfia szerzője. A néhány száz könyvből álló kis gyűjteményből a könyvtár 133 év alatt mintegy 400 000 monográfiát, 6000 évnyi időszaki kiadványát és egyéb könyvtári anyagát birtokló könyvtárrá nőtte ki magát. Fennállásának 133 éve alatt a Könyvtár több helyre költözött, a bíróság épületétől a Gimnáziumon, a Zeneiskolán, majd az egykori Állam- és Jogtudományi Karon (ma Kémiai és Műszaki Iskola) át a Sokolski domba (ma ” Jadran”), és ismét áthelyezték a Zeneiskolába, ahonnan 1953-ban átköltöztették a jelenlegi épületbe, az atlaszokkal ellátott saroképületbe, a város szívébe.
Különgyűjtemények – az örökség őrei
Külön kiemelendő, hogy a Szabadkai Városi Könyvtár rendkívül gazdag régi és ritka könyvgyűjteményt tudhat magáénak, melyek között 6 ősnyomtatványt – 15. századi könyveket – őriz, és ezek többsége Dr. Vince bibliofil személyes könyvtárából (Dr. Vincze Zomborcsevics (1810 – 1900) és Milkó Izidor (1862 – 1907)), és más előkelő polgártársak könyvtárából származik. 166 db 16. századi, 222 db 17. századi könyvet őriznek itt. A könyvtár leggyakrabban használt és legfontosabb gyűjteménye a Helyismereti gyűjtemény, amelyet részben az Helyismereti osztályon, részben a Tudományos Osztályon őriznek. A történelem és a város életének minden szférájának tanulmányozásában megkerülhetetlen célpont – pontosan – a Helyismereti Gyűjtemény.
Digitalizálás – lépések a jövő felé
A könyvtár az elmúlt években megkezdte a gyűjteményének digitalizálását, kezdve a folyóiratokkal. A digitalizált anyagok egy része elérhető a https://digitalna.subiblioteka.rs weboldalon.
A könyvtár az elmúlt években bővült, és a magyarországi Bethlen Gábor Alap jóvoltából a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának megbízásával új olvasótermet, egy emeletes udvari épületet kapott, mely a digitalizált anyagok felkutatására és kutatómunkára, valamint oktatási programokra és kulturális rendezvényekre kész funkcionálni.
70 éve az egykori Nemzeti Kaszinó épületében
A Könyvtár 2023-ban ünnepli fennállásának 70. évfordulóját, amióta beköltözött az 1896-ban épült, kiemelt kulturális műemléki minősítésű egykori Nemzeti Kaszinó épületébe. Az épületbe beköltözéssel megteremtődtek a feltételek a gyűjtemény rendszerezéséhez, a katalogizálásához, a könyvtári anyag megfelelő elhelyezéséhez, valamint a különböző igényű és korú felhasználók kiszolgálására kialakított osztályokon. A 70-es években az épületet új igényekhez igazították, 1973-74-ben megtörtént az adaptáció, galériás terek kialakítása, így egyre több könyv és folyóirat számára biztosítottak helyet.
Az épület Raichle J. Ferenc (1869 – 1960) terve alapján épült. Az eklektika jegyében tervezett saroképületet képviseli. A Szabadság tér felőli bejáratánál két atlasz alakja látható, Telcs Ede szobrászművész alkotása, amelyek az első emelet erkélyét tartják. 2022-ben az első homlokzatot felújították. Az olvasóterem és a hozzá vezető lépcsőház rendkívül fényűző. A 19. és 20. század fordulóján eredetileg a Szabad Líceum égisze alatt a Nemzeti Kaszinóban összegyűlt szabadkai értelmiségiek társasági életére szánták. Kosztolányi Dezső (1885 – 1936) szabadkai születésű nagy magyar író, Pacsirta című regényében írja le az épület társadalmi életét és hangulatát.