A Ludasi-tó Rezervátuma magában foglalja a tavat és a partszakaszt a Ludas/Suplyák, Hajdújárás és Nosza települések mentén.
A megőrzött természeti értékek mellett (a mocsári ökoszisztémákra jellegzetes számos növény-, rovar-, hal- és madárfaj) megőrzött kulturális értékekkel, régészeti lelőhelyekkel, vidéki és templomi építészettel és hagyományos kézműves tevékenységekkel rendelkezik.
A Rezervátum különleges értékének tekinthető a tó tájának és magas nádasainak magával ragadó szépsége.
A Ludasi-tó nyílt vízterületekkel, nádasokkal és korai füves ökoszisztémákkal rendelkező komplex vízi élőhely. A A Szerbiában egyedi Ludasi-sztyepptó 328 hektáron fekszik. Sekély medrét a szél játéka formálta a homokos talaj és a lösz-hátság érintésével.
A különböző földterületek és a talajvíz közelsége formálta mozaikus jellegűvé ezt a nagy biodiverzitást mutató kis területet. A Ludasi-tó már a múlt évszázadban ismert volt a régióban gazdag madárvilágáról. Manapság fontos pihenő- és étkezési helyként szolgál a keleti madárvándorlás útján. 1985 óta rendszeres migrációs kutatás kerül megszervezésre (gyűrűző-állomás).
A madárvilág mellett ritkaságok közé tartoznak még olyan állatok is, mint a vidra, teknősök, ritka rovarfajták, de ritka növényfajtákat is találhatunk itt (pl. mocsári nőszőfű), amelyek Szerbia Vörös Könyvébe is bejegyzésre kerültek. A Ludasi-tó Speciális Természeti Rezervátum védett övezete már 1955 óta védettséget élvez.
A Rezervátum jelenleg 846,33 hektár területet + 2002 hektár védett övezetet tesz ki. I kategóriás védelem alatt áll, a Szerb Köztársaság kiemelkedően fontos természeti értékeként. A Rezervátum nemzetközi jelentőséggel bír, a Ramsari területek listájába pedig 1977-ben került bejegyzésre (világjelentőséggel bíró vadvízi területek).
A tó környezete lakott volt még a kőkorszak idejétől kezdve, és ezt követően későbbi történelmi időszakokban is, amelyről a régészeti lelőhelyek is tanúskodnak a keleti parton Noszánál. A környező települések mai lakosai a 19. század során, Szeged környékéről idetelepült személyek leszármazottjai.
A tó körül még fellelhetők régi, hagyományos építkezési karakterüket megőrzött tanyák, amelyek nádból készült tetővel, vesszőfalból és sárból készült segédépületekkel és régi eszközökkel rendelkeznek. A Ludasi soron található katolikus templom és parókia szintén értékes kulturális műemléknek tekinthető. A nyár során a Ludasi-tavon hagyományos jelleggel kerül megtartásra az ökotábor, amelyet visszamenőleg 1987 óta tartanak.
A különböző természeti és etnológiai kutatásokkal párhuzamosan a tábor feladata a természeti oktatás is egyben. Míg a fiatal résztvevők felfedezik a természetet a környezet bejárásával és különböző gyakorlatok elvégzésével, a középiskolások és egyetemisták tapasztalatot és élményeket szerezhetnek a kutatómunkákban való segédkezés során.
A turisztikai kínálat összhangban áll a rezervátum státuszával, így a látogatók élvezhetik a Ludasi-tó és élővilágának szépségeit.
A Ludasi Látogatóközpont a következő látogató-ösvények bejárására ad lehetőséget:
- „Csurgó“ – nyugati tanösvény
- „Kőrös“ – keleti tanösvény a védett övezet idegenvezetőjének – őrzőjének kíséretében.
A tó nagy része kerékpárral is bejárható. Az év során, a Látogatóközpontban számos szemináriumot, tanfolyamot és előadást tartanak az általános- és középiskolás tanulók, valamint az egyetemisták részére. A tavon lehetőség van csónakázásra, Rózsa Sándor szigetének meglátogatására, és a legszebb naplementék megtekintésére. A szürke szarvasmarhák és a vízibivalyok látogatása kiemelkedően érdekes a gyermekek számára.
Azoknak, akik gasztronómiai élményben szeretnének részesülni, a tó közelében hagyományos ételeket kínáló csárdák és éttermek állnak rendelkezésre. A gyermekeknek szóló játékos tartalmak egyre elterjedtebbek. Az év során, a rezervátumban és annak környékén számos rendezvényt tartanak: Falunap, Fokhagyma Fesztivál, Rózsa Sándor Napok, hagyományos téli nádvágás, Szamárverseny Királyhalmon és még számos más jelentőséggel bíró esemény megy végbe.
A természetvédelem tekintetében a legfontosabb dátum a Ludas Napok- azaz március 28-a, amikor 1977-ben Ludas bejegyzésre került a nemzetközi jelentőségű vadvízi élőhelyek listájába- és Ramsari élőhellyé nevezték ki 593 hektár területen (137 szám alatt) - jelentős madár-fészkelőhelyek és a Ludason már akkor meglévő kutató-ornitológiai állomás miatt.
Hajdújárás, Preszpani utca 12
+381 (0) 24 753 570
office@palic-ludas.rs
www.palic-ludas.rs
Szabadka, Corvin Mátyás 9.
