×
Cím: Trg slobode 1, 24000 Subotica, Srbija
Email: office@visitsubotica.rs
Kapcsolat telefon: +381 (0) 24 670 350

Nyitva tartás:
Hétfő – Péntek: 08:00 és 16:00 között
Szombaton: 09:00 és 13:00 között

Közismert Szabadkaiak

Jovan Nenad cár

_______

(1492-1527)

Jovan Nenad cár egy önjelölt cár volt, és egy rövid ideig fennálló független ország (szerb cárság) uralkodója volt a Pannon-síkság déli területein (mai Vajdaság) 1526-tól 1527-ig.

A történelemben főként Jovan Nenadként ismert, de Fekete Emberként is említik, egy fekete vonal miatt, amely a testén, a jobb halántékától a jobb talpáig húzódott. A magyar nyelvben Fekete Iván és Fekete Jovánként, valamint Fekete Emberként, Cserni Jovánként és Csernajevics Ivánként említik.

Nem tudni pontosan ki volt Jovan Nenad. Magáról azt állította, hogy a szerb és a bizánci uralkodók leszármazottja. Egyes kortársak a szerb despoták leszármazottjaként tekintettek rá, míg mások azt állítják, hogy alacsonyabb társadalmi osztályból származott.

Hatalmának csúcsán, Jovan Nenad Szabadkán szerb cárrá koronáztatta magát. Idővel Jovan Nenad cárra a szerbek legendás figuraként tekintettek. Sok történész úgy véli, hogy ő volt a mai Vajdaság létrejöttének úttörője, Szabadkán pedig szobrot állítottak számára a következő felirattal: “A gondolatod győzedelmeskedett”.

Jovan Nenad, Verlics Szubota és Literat Fábián restaurált szobra a Szabadság téren, a Városháza előtt Szabadkán ismét elhelyezésre került 1991. November 9-én (az eredeti 1927-es alapján).

Halálával megsemmisült az alkotása, de az ötletet, amelyet a magyarországi szerbek közé hozott már megsemmisíthetetlenné vált. Halálos sérülést szenvedett egy csapdába ejtés során, ezért 1527-ben Tornyoson, nem messze Zentától hunyt el.

Vermes Lajos

_______

(1860-1945)

Vermes Lajos gazdag földesúr volt, viszont a vagyonszerzés és annak kezelése nem vonzották őt, ezért elment Pestre és ott megkezdte orvosi tanulmányait. A sport világa magával ragadta őt, így Pestről visszatért Szabadkára, majd fivéreivel Bélával és Nándorral két Torna Egyletet hozott létre: gimnasztikára és atlétikára. Vermesre sokoldalú sportolóként tekintünk vissza, úszással, atlétikával, gimnasztikával, birkózással, vívással és kerékpározással is foglalkozot.

A Palicsi Olimpiai Játékokról szóló történet 1876-ban kezdődött, amikor Vermes Nápolyba utazott, hogy Mürón Diszkoszvető szobráról “méretet vegyen” és a szabadkai öntödéjében annak mását elkészíttesse.

Annak érdekében, hogy a Játékokat legyen hol megtartani, saját palicsi gyümölcsösében tornaszereket helyez el és atlétikai pályákat készít. A Palicsi Olimpiai Játékokhoz kiépítette Európa ezen részén az első kerékpárpályát is, amely ellipszis alakú volt, 500 m hosszú, és a Zárt Aréna nevet kapta, mivel lelátókkal és ülőhelyekkel volt körbevéve.

A pálya és a stadion mellett, a Palicsi-tó partján egyfajta olimpiai falut épített, amelyben a más településekről érkező versenyzők megszállhattak az ő költségén. Ezek a Bagolyvár és a Lujza villa voltak, amelyek a mai napon is léteznek.

Lajos Vermes ötletét 1880. augusztus 26-án keltette életre, és az első verseny során mindössze három sportágazat szerepelt a listán (a birkózás, a távolugrás és a súlylökés), de később ezek száma növekedett, így a versenyprogram részévé vált a gimnasztika, úszás, atlétika, boksz, birkózás, vívás, evezés és a kerékpározás is.

A Palicsi Játékokat akkoriban Palicsi Olimpiai Játékoknak hívták, és 1880. és 1914. között télen és nyáron is tartották azokat, majd ezt követően végleg félbemaradtak az első világháború miatt.

Szárits János

_______

(1876-1966)

Szárits János sportoló, atléta, birkózó, a szabadkai labdarúgó csapat egyik alapítója, és egyben a kelet-európai repülés egyik legfontosabb úttörője volt. Ismert kerékpározóként számos, Európában megrendezett versenyen vett részt, és győzedelmeskedett.

A Gazdasági Akadémián diplomált, és könyvelőként dolgozott és élt szülővárosában, Szabadkán. Kerékpározással 1891-ben kezdett el foglalkozni, majd nem sokkal ezt követően a Magyar Királyság legjobb kerékpárosává vált, amely során második helyet nyert el a Pécsett megrendezett nemzetközi versenyen 1891-ben. 1897-ben a Magyar Királyság bajnoka lett, és az azt követő évben is. 1899-ben megnyerte a versenyt Bécsben és Budapesten. 1910-ben Szerbia bajnokává vált.

Párizsi látogatása során 1909-ben Szárits megismerkedett francia repülési úttörővel, beleértve Louis Bleriot is, és látni vélte az első repülőket, amelyek lenyűgözték őt. Miután visszatért Szabadkára azonnal megkezdte első repülője kiépítését. 1910. első felében az első egyszárnyú repülője, amely a Sarić 1 nevet viselte, kiépült.

Repülése során kísérletezett és gyakorolt új gépével, hogy végül 1910.10.16-án 7000 polgár jelenlétében sikeresen a levegőbe emelkedjen. 1911-ben megkonstruálta a Saric 2 továbbfejlesztett, saját kialakítású motorral ellátott repülőgépet, amely nagyobb teljesítménnyel bírt.

Későbbi repüléssel kapcsolatos próbálkozásai félbemaradtak az első világháború miatt. Saját szülővárosában, Szabadkán hunyt el. A szabadkai repülőklub róla lett elnevezve, valamint a Szabadkához közel található sportrepülőtér is Békován.

A Sarić 1 repülőgép másolata a Repülőmúzeumban van kiállítva Belgrádban.

Blaško Rajić

_______

(1878-1951)

Blaško Rajić Szabadka történelmében mély nyomot hagyott saját cselekedeteivel és eredményeivel, amelyet papként, köz- és politikai tisztviselőként, íróként és hazafiként ért el, és jelentősen megpecsételt egy egész korszakot. 1878-ban született Szabadkán.

Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait követően teológiát fejezett Kalocsán.

Dusnok, Hercegszántó és Szabadka káplánja volt egészen 1911-ig, amikor plébánossá nevezik ki a Sz. Rókus plébánián Szabadkán. 1923-ban a Bácskai Egyházmegye vikáriusává, 1925-ben pápai prelátussá, majd 1927-ben apostoli protonotáriussá vált. Társadalompolitikai oldalon is tevékenykedett.

Figyelemre méltó szerepet töltött be azon pillanatokban, amikor ezen térségeket elszakították a Monarchiától és csatolták azokat a Szerb Királysághoz. A háborúközi időszak alatt a bunyevác nép egyik legfontosabb és legbefolyásosabb személyének tartották.

A háború ideje alatt internálták, az új kormányzati rendszer létrehozásának első pillanataiban, 1944-ben magas és felelősségteljes beosztásokon dolgozott a helyi hatósági szerveknél. 1951-ben hunyt el Szabadkán.

Lifka Sándor

_______

(1880-1952)

Lifka Sándor cseh származású közismert közép-európai kinematográfus volt. Brassóban, az Osztrák-Magyar Monarchiában született, ami ma Romániához tartozik.

Miután gyermekkorát családjával a Žatec nevű kisvárosban töltötte, Prágától nem messze, Bécsbe költözött, hogy ott műszaki középiskolába járjon. Az iskola befejezését követően Párizsba utazott, ahol Pathé kamerát vásárolt.

1900-ban felvette Ferenc Józsefet és Erzsébet királynét Gödöllőn, Magyarországon. Apja halála után Lifka és idősebb fivére Karl vándormozit alapítottak. A mozi korszerű felszereléssel (Gomon, AEG, Kerting) és luxusberendezéssel rendelkezett.

Az első vetítést Triesztben tartották meg. A turné folytatódott 1901-ben Fiumében, Belovárban, Eszéken és Ljubljanában, majd 1902-ben Belgrádban, Zimonyban, Újvidéken és Szabadkán. Sándor nem csak a politikai eseményekről készített dokumentumfilmeket, de az általa meglátogatott városok hétköznapi embereiről is.

Lifka Sándor 1905-ben és 1910-ben ismét Szabadkára látogat, és a Hungária Szálló nagytermét mozivá alakítja át. Felesége, Beck Erzsébet segített neki a mozi elindításában. Az első világháború ideje alatt, a Filmkriegspresse felkérte őt, hogy Galíciában filmeket készítsen a harcokról, ahol megsebesült.

A háború után visszatért Szabadkára, amely akkoriban a Jugoszláv Királysághoz tartozott, majd abbahagyja kinematográfiai karrierjét. A második világháborút követően felvette jugoszláv állampolgárságát. 1952. november 12-én hunyt el saját szőlőskertjében.

Szabadkán temették el. Mára mindössze húsz eredeti filmjét őrzik.

Lugosi Béla

_______

(1882 – 1956)

Lugosi Béla közismert magyar színművész és filmszínész volt, világhírűvé a Drakula gróf alakjának megformálása révén vált az ugyanezen nevet viselő amerikai Broadway darabban 1927-ben és ugyanezen nevet viselő filmben 1931-ben, amely Bram Stoker Drakula nevet viselő klasszikus vámpírregényén alapult.

Lugosi Lugosban született az akkori Osztrák-Magyar Monarchia területén. Lugosi már fiatalon megkezdte színészi karrierjét a szabadkai színház színpadján Shakespeare alakjait megformálva.

1927-ben gáláns megjelenésének és egzotikus magyar akcentusának köszönhetően a Broadway-n elnyerte Drakula gróf szerepét. Ennek a szerepnek köszönhetően, amelyet valamelyest később megfilmesítettek, világhírűvé vált, és a horror műfaj egyik ikonikus szereplőjévé vált az 1930-as években.

Ellenben, ez a szerep beskatulyázta karrierjét, tekintettel arra, hogy onnantól kezdve élete végéig kizárólag egzotikus külföldi negatív szereplőként játszott.  Az 1948-as „Bud Abbott Lou Costello Meet „Frankenstein“ film volt az utolsó A-kategóriás film, amelyben játszott.

Az 1950-es évek során Edward D. Wood filmrendező felkarolta feledésbe merült Lugosit, és néhány filmjében főszerepet adott neki- ezek a „Glen or „Glenda“ és a „Bride of the Monster“ voltak. Nem sokkal a film forgatását követően Lugosi morfinfüggősége miatt rövid időre elvonóra ment.

Miután kijött, megkezdte Wood legismertebb filmjének, a „9-es terv a világűrből“ forgatását, de annak befejezése előtt szívrohamban elhunyt.

Kosztolányi Dezső

_______

(1885 - 1936)

Kosztolányi Dezső ismert magyar költő és író. Kosztolányi 1885-ben született Szabadkán, amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. A város mintájául szolgált a fiktív Sárszeg város megalkotásában, amely a Pacsirta és az Aranysárkány regényeinek cselekményi helyszíne.

Szabadkán járt középiskolába, de a tanárával való konfliktus miatt kicsapták, így Szegeden magántanuloként fejezte be azt. Rövid ideig Bécsben élt, ahol újságíróvá vált.

Újságírással élete végéig foglalkozott. A 20. század második évtizedétől kezdve regényeket, rövid történeteket és prózákat ír, a Pacsirtát, az Aranysárkányt és az Édes Annát. 1924-ben kiadja A bús férfi panaszai verseskötetét, amelyben korábbi műveihez tér vissza.

Olyan irodalmi műveket fordít magyar nyelvre mint a Romeo és Júlia és a Téli rege William Shakespeare-től, Alice Csodaországban Lewis Carrol-tól, Szent Lajos király hídja Thornton Wilder-től, Oscar Wilde emlékiratait… 1936-ban hunyt el szájüregi daganatban.

Jovan Mikić - Spartak

_______

(1914 - 1944)

Jovan Mikić, aki a Spartak becenévről híres, Jugoszlávia válogatottjában játszott és rekordőr volt atlétikából, emellett arról híres, hogy az FK Spartak Subotica labdarúgócsapat róla kapta nevét. Jovan Mikić 1914. május 13-án született Ópáván, Bánátban.

Az első világháborút követően családjával Szabadkára költözött. Szabadkán fejezte be a gimnáziumot és az egyetemet. 1939-ben asszisztensnek vették fel a belgrádi Gazdasági-kereskedelmi Főiskolára.

Rövidesen ezt követően pályázott az egyetemi docens állásra, de ennek elérésében a második világháború megakadályozta. Igencsak tehetséges volt, gyermekkorától kezdve néhány nyelven beszélt, verseket írt, és a sportban kiemelkedően teljesített. 1932-től egészen 1939-ig a legsikeresebb öttusázónk, magasugrónk, diszkoszvetőnk és kalapácsvetőnk volt.

A sportkarrierje csúcsán Jovan a legjobb jugoszláv atléták között állt. A Balkán kétszeres bajnokaként, olimpiai válogatottunk tagja, aki mindig tele volt erővel és kimeríthetetlen energiával mindenhova eljutott, és mindig a legjobbak között fejezett.

Szabadka felszabadulásának napján Jovan Mikić Spartak elhagyott bennünket. Egy magyar katona október 10-én halálosan megsebesítette Mikić urat a szabadkai vasútállomáson, mikor már csak egy lépésre volt a szabadságtól.

1944. október 11-én elhunyt.

Tihomir Ognjanov

_______

(1927 - 2006)

Tihomir Ognjanov a jugoszláv labdarúgó válogatott egykori tagja, Szabadkán született. A legendás jugoszláv olimpiai csapat egykori tagja volt, kiemelt jobb hátvéd, válogatott tag és edző. 1939-ben kezdett el játszani, a szabadkai FK ŽAK „kis kakasok” csapatában.

Majd a FK BAČKA csapathoz tért át, ahol egészen 1946-ig játszott, ezt követően pedig a FK SPARTAK csapathoz tért át. 1947-ben 9 mérkőzésen vett részt a belgrádi FK PARTIZAN tagjaként, amely során 7 gólt rúgott.

Karrierje csúcsára a Crvena Zvezda csapatánál ért el, amelyben 1949. augusztus 25-től 1953. május 24-ig 181 mérkőzésen játszott és 73 gólt rúgott, kétszeres jugoszláv bajnok titulát nyert el, és a Jugoszláv kupán két trófeát szerzett.

A karrierjét a szabadkai Spartak csapatban fejezte be, amelyben 1961. március 5-én játszotta utolsó meccsét. Szabadkai mezben 110 bajnoki mérkőzésen vett részt, és 71 gólt rúgott.

1952-ben részt vett az olimpiai játékokon Finnországban, amely során Jugoszlávia ezüstérmet szerzett.

Danilo Kiš

_______

(1935 - 1989)

Kiss Dániel (Danilo Kiš) Szabadkán, a Jugoszláv Királyságban született, apja Kiss Ede (Eduard Kiš) magyar-zsidó származású vasúti ellenőr, anyja Milica Dragićević pedig Cetinjeből, Montenegróból származott.

Édesapja az Osztrák-Magyar Monarchiában született, eredeti vezetékneve Kohn volt, de az akkori magyarosítás révén vette fel az akkoriban elterjedt Kiss vezetéknevet.

A második világháború ideje alatt apját és több családtagját meggyilkolták a náci koncentrációs táborokban. Édesanyja őt, és testvérét Danicát a háború idejére Magyarországra menekítette. Irodalmat tanult a Belgrádi Egyetemen, és az elsők között szerezhette meg diplomáját összehasonlító irodalomtudományból.

A Vidici magazin kiemelt munkatársa volt, ahol 1960-ig dolgozott. 1962-ben jelenítette meg első két novelláját, a Menzárdot (Mensarda) és a 44 Zsoltárt (Psalam 44). 1974-ben NIN-díjat kapott Peščanik nevű regényéért, amit később politikai okokból kénytelen visszaadni.

Az ezt követő években Kiss számos hazai és nemzetközi elismerést kapott prózájáért és verseiért. Élete legnagyobb részét Belgrádban töltötte, élete utolsó évtizedét pedig Párizs és Belgrád között ingázva töltötte. Hosszú éveken át tanárként dolgozott Franciaországban.

1962-ben feleségül vette Mirjana Miočinovićot, akitől 1981-ben elvált. Ezután Pascale Delpech-sel élt együtt egészen haláláig. Párizsban gyógyíttatta magát, és ott is hunyt el 1989-ben. Tolnai Szabolcs rendezésével 2008-ban bemutatták Peščanik nevű regénye alapján készült filmet azonos címmel.

Kiss 1989. májusában barátjával Alexandar Mandić rendezővel közösen négyrészes tévésorozatot forgatott két zsidó lányról „Goli život” címmel. A forgatás Izraelben zajlott, a sorozatot pedig halála után, 1990. tavaszán kezdték vetíteni. Ez volt egyben élete utolsó műve is.

Szabadka Város Képviselő Testülete 2019-ben poszthumálisan odaítélte neki városunk tiszteletbeli polgárjának címét.

Zvonko Bogdan

_______

(1942)

Zvonko Bogdan 1942. január 5-én született Zomborban, szerb népdalénekes. Ő nem csak híres énekes, de zeneszerző, festő, versíró és fogathajtásban is versenyzik. Példamutató és udvarias magatartásáról ismert.

Dalai a rónaság illatát, a letűnt idők, a bohém életmód hangulatát és a Dunát idézik. Azok a szerelemről, szabadon száguldó lovakról, nőkről szólnak.

Zvonko Bogdan középiskolás korában elkezdett érdeklődni a színművészet iránt is, így rövidesen próbaszerepet kapott a Zombori színházban. Rövid színművészeti kalandját követően, amely miatt 19 évesen végleg elhagyta szülővárosát Zombort, Belgrádba költözött.

Itt kezdődött meg énekes pályafutása. Zvonko Bogdan 1980. óta Szabadkán él, abban a házban, amelyet feleségével vettek miután Belgrádból elköltöztek. Zvonko Bogdan eredeti, hagyományos és főként a Bunyevácokról szóló dalokat ad elő, tambura-zenekar kíséretében.

Első szerzeményét, a „Svake noći tebi pevam“ dalt 1968. december 3-án vette fel. Az egyik leghíresebb dala és egyben saját szerzeménye az "Ej, salaši na severu Bačke". 2013. novemberében a Száva Központban ünnepelte koncerttel 45 évnyi munkásságát.

Lajkó Félix

_______

(1974)

Lajkó Félix 1974. december 17-én született Topolyán, híres magyar hegedűművész, zeneszerző és kiválóan játszik citerán.

Többféle zenei stílust ötvöz: cigány-, nép- , klasszikus zene, rock, blues, jazz, valamint improvizált dallamok is megtalálhatóak műveiben, amelyet a Pannon-síkságra jellemző hagyományos vonós hangszerek követnek.

Koncertjein főként egyedül hegedül, de van, hogy kisebb zenekar kíséri. Topolyán született. Citerázni tíz évesen kezdett. Első találkozása a hegedűvel 12 éves korában történt. A hatéves zeneiskolát három éven belül befejezte.

Ezt követően megszakította formális oktatását és elkezdett koncerteken játszani. Számos híres művésszel és zenekarral dolgozott együtt. Közös fellépése volt a világhírű japán bhuto-táncossal, Min Tanaka-val és a francia Noir Désir zenekarral.

Számos alkalommal fellépett a román hegedűművésszel, Alexander Balanescu-val, és Boban Marković rézfúvós zenekarával. Több színházi előadáshoz is írt zenét. Többek között a Szabadkai Népszínház „Közellenség” című darabjának is ő szerezte zenei anyagát.

Számos nagyjátékfilmben is szerepelt, emellett pedig Jancsó Miklós róla forgatta a „Játssz, Félix, játssz!” című kisfilmjét.  2000-ben zenét írt a Velencei Biennálé "Új Atlantisz felé" című projektjéhez.

Lajkó Félix szerezte Mudruczó Kornél Delta című filmjének zenéjét, amelyben ő volt a főszereplő. A filmet meghívták a 2008-as cannes-i fesztivál versenyprogramjába, ahol Aranypálmára is jelölték.

Mester Gyula

_______

(1972)

Mester Gyula 1972. április 2-án született Szabadkán. Magyar származású, szerb nemzetiségű röplabdázó, aki a 2000. évi nyári olimpiai játékokon a Jugoszláv röplabda-válogatottal aranyérmet szerzett. 2.03 méter magas és középső blokkoló pozícióban játszik.

A 2004. évi nyári olimpiai játékokon szintén részt vett. 2019. márciusában a Szerb Röplabda-Szövetség alelnökévé választották.

Davor Štefanek

_______

(1985)

Davor Štefanek szerb kötöttfogású birkózó, a szerbiai birkózó válogatott versenyzője. 2014-ben világbajnok lett, a Sport napilap pedig ugyanazon évben Szerbia legjobb sportolójának választotta.

A szabadkai Spartak bírkózó klub tagja volt, majd a nagybecskereki Proleter tagjává vált, és végezetül visszatért a Spartak birkózó klubhoz. Részt vett a 2004. évi Athénban megtartott olimpiai játékokon, valamint Pekingben 2008-ban, bronzérmet szerzett Las Vegasban a 2015. évi Világbajnokságon, valamint a 2016. évi olimpiai játékokon Rio de Janeiróban aranyérmet szerzett.

Pályafutását Szabadkán, szülővárosában kezdte, de a szakemberek gyorsan felfigyeltek rá. A Partizan csapat tagjaként harcolt az Európa-bajnokságon, amikor a kontinensviadal legerősebb klubversenyét megnyerte, és legjobb versenyzővé nevezték ki.

2006-ban az Európa-bajnokság döntőjének legjobb birkózójává nevezték ki. Szabadka Város szenior kategóriában az év sportolójának nevezte ki 2008-ban, amikor bronzérmet szerzett az Európa-bajnokságon.

Nikola Kalinić

_______

(1991)

Nikola Kalinić kosárlabdázó Szabadkán született 1991.11.08-án. Nikola sportoló családból származik. Édesapja Zoran volt asztalitenisz válogatott tag. Bedobó poszton, jelenleg a Fenerbahçe oldalán játszik.

A szerb válogatott általános tagja. A Crvena zvezda egyik legsikeresebb generációjának tagja volt, akiknek sikerült megszerezni a tripla koronát a 2014/15-ös szezonban. Kalinić hivatalosan szülőhazájából, a szabadkai Spartak csapatából debütált. 2014. júliusában három évre szerződött a Crvena Zvezda-val.

Kiemelkedő teljesítményét a szezon döntőjében mutatta, a döntő meccsek során. Mindenekelőtt ez a Partizan csapatával mutatkozott meg az Adria-liga elődöntőjében, ami nem csak a döntősök számára volt fontos, hanem az Euroligába való bejutást is ez határozta meg.

Amellett, hogy a csapattal az Euroliga TOP16 besorolásába került, minden hazai versenyt is megnyertek: Radivoj Korać Kupa, Adria-liga, Szerb bajnokság. Ezzel a Crvena Zvezda azon generációjának tagjává vált, amely a vörös-fehérek történelme során a legnagyobb sikereket aratta.

Az országos csapat fiatalabb válogatottjával 2013-ban ezüstérmet nyert a mediterrán játékokon, valamint bronzérmet nyert az Universiade-n. A szerb szenior válogatott mellett a 2013-as szlovéniai Európa-bajnokságon debütált.

A következő évben, a Spanyolországban megtartott Világbajnokságon még jobban felfigyeltek rá. Az első öt helyezett közé került, majd kiemelkedő teljesítményt mutatott a nyolcaddöntős meccsen a Görögök ellen, amely során 12 pontot szerzett és két látványos bedobást ért el.

Ezek közül az egyiket legjobb bedobásként választották, a másik pedig az egész bajnokság legjobb lépésének választották, amelyen a Szerb válogatott ezüstérmet nyert.

TOP