Szabadka városa a Szerb Köztársaság északi részén található, a fő európai útvonalak mentén és két folyó között fekszik- a Duna és a Tisza között. Rendkívüli kulturális örökség, gazdagon díszített épületek, multikulturális szellem és az európai báj, csak néhány jellemzője ennek a városnak, amely különlegessé teszi azt. Szabadka ismert nyugalmat árasztó légköréről, jó ételeiről és minőséges borairól.
A fesztiválok, események, koncertek és az egész évben színes kulturális élet egyel több okot ad Önnek arra, hogy ellátogasson városunkba. Mindemellett Szabadka számos érdekes, pihenésre és szabadidős tevékenységekre alkalmas hellyel büszkélkedhet, valamint számos lehetőséget kínál a tó körül, a méneseken, tanyákon, erdőkben és vadászterületeken.
Palics, amely a tó és a település neve is egyben, 8 kilométerre található Szabadkától kelet irányában haladva. Palics mindig valami újat és megismételhetetlent kínál, és szezonról-szezonra egyre gazdagabb tartalmakkal rukkol elő. A rendkívüli létesítmények a 20. század elejéről (Víztorony, Nagyterasz, Női strand és a Zenepavilon), az elbűvölő Nagy park, a különleges tó, a csend és a nyugalom teszik Palicsot ideális hellyé a pihenésre és a kikapcsolódásra.
Jelenleg Palicson csúcskategóriás hotelekben, felújított, amolyan „palicsi stílusban” épült luxusvillákban, valamint számos magánszálláshelyeken tudnak megszállni.
Kiváló éttermek és kávézók, sport- és rekreációs tevékenységekre szolgáló pályák, három strand, állatkert, számos színes esemény, dinamikus kulturális élet, szórakozási lehetőségek és egyéb tartalmak ékesítik Palics Turisztikai Központjának teljeskörű kínálatát.
- Ország: Serbia
- Földrajzi elhelyezkedés: 46°05'N 19°39'E
- Lakosok száma (2012): 140.538
- Valuta: Dinár 1 RSD
- Ország és város hívószáma: +381 (0) 24
Írásos dokumentumok Szabadkát először Zabatka néven említik 1391-ben. Azóta több, mint 200 nevet változtatott, amelyek közül a legjellegzetesebbek a következők voltak: Szent-Mária, Maria Theresiopolis, Maria-Theresienstadt, Szabadka és Subotica.
Jelentősebb településsé a tatárjárást követően, a 13. század elején vált, amikor a túlélő népesség stratégiailag kijelölt helyen gyűlt össze, kiemelkedő platón, amely vízzel volt bekerítve, amelynek helyén ma a Ferences templom áll. Ez ideális helyként szolgált a síkságon élő embereknek arra, hogy onnan védekezzenek a betolakodóktól. Szabadka sokáig két hatalmas birodalom, Törökország és Magyarország határán állt.
Fejlődésnek csak azt követően indult, hogy elvesztette katonai jelentőségét. Szabadka 1779-ben lett szabad királyi várossá nyilvánítva, amely nagyobb autonómiát és kiváltságot adott neki, és ettől kezdve kezdte el vonzani a vállalkozókat: a parasztokat, kézműveseket és kereskedőket a környező térségekből és Közép-Európából.
A 19. század második felében, miután a vasúti közlekedés a városba érkezett (1869-ben), a mezőgazdasági és állati termékekkel való kereskedés hirtelen fejlődésnek indult. Az iparosítás a 19. század végén kezdődött meg, amikor Szabadka korszerű közép-európai várossá vált.
Az első világháborút követően, Vajdaságot a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták (az 1920-as Trianoni békeszerződés), 1929-ben pedig Szabadka egy új ország, a Jugoszláv Királyság részévé vált. Onnantól kezdve Szabadka nem módosította nevét, de az országok neve változott- egészen ötször.
A második világháború során Szabadka borzasztó napokat élt meg, ahogy Európa más részei is. Ezt az időszakot követi az ország újjáépítése és a gazdasági fejlődés, amely egészen a múlt század 90-es évek viharos időszakáig tartott.
